Jóllehet november 5-én szinte az összes amerikai állampolgár beleszólhat majd abba, hogy ki legyen az Egyesült Államok következő elnöke, a végső döntést valójában hét billegő állam szavazói fogják meghozni a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump között. Azonban ezt a hét csatateret sem egyenlőnek teremtették, hiszen három jelentősége kiemelkedik mind közül. Előző cikkünkben az elektori kollégium működése mellett Arizonát, Nevadát, Michigant és Wisconsint mutattuk be az ingaállamok közül, most pedig Georgiára és Észak-Karolinára esik a sor.
Nem zajlott eseménymentesen a Fehér Házért zajló küzdelem célegyenes előtti szakasza: Kamala Harris és Donald Trump túlesett első, és könnyen lehet, hogy utolsó összecsapásán, melyet követően a Taylor Swift és a "kutyaevő bevándorlók" körüli vita korbácsolta tovább az indulatokat. A kevesebb mint hat hét múlva esedékes elnökválasztás akár a 2020-asnál is szorosabb végkimenetellel zárulhat, mivel a demokrata elnökjelölt jelenleg mindössze 2 százalékponttal vezet az országos közvélemény-kutatásokban. A verseny azonban nemcsak Harris hajszálnyi előnye vagy a végeredmény felmérésektől való esetleges eltérése miatt kiélezett: az, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke, tulajdonképpen hét államban fog eldőlni, melyeket találóan billegő vagy csatatérállamoknak szokás nevezni. Ezek közül mindegyikben más és más demográfiai folyamatok, illetve gazdasági és politikai kérdések határozzák meg a választók preferenciáit, így érdemes egy pillantást vetni ezekre a kulcsfontosságú államokra.
Kiemelt témánk lesz az amerikai elnökválasztás a november 6-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Jelentkezés és regisztráció itt.
Michigan állam legfelsőbb bírósága hétfőn úgy határozott, hogy a független Robert F. Kennedy Jr. neve továbbra is szerepelni fog a michigani szavazólapokon. A korábban demokrataként indult, majd függetlenné vált, végül pedig a republikánus elnökjelölt mögé beállt politikus augusztus végén jelentette be, hogy felfüggeszti kampányát, a csatatérállamokban pedig Donald Trump támogatására biztatta híveit.
A Cook Political Report nyilvánosságra hozta a választás kimenetelét eldöntő billegő államokban végzett kutatásának eredményeit, amely szerint Kamala Harris kettő kivételével az összesben nyerésre áll. Az eredmény óriási fordulatnak tekinthető, hiszen a "Swing State Project" legutóbbi, májusi felmérésében Donald Trump egyet kivéve valamennyi csatatérállamban vezetett Joe Bidennel szemben.
Jóllehet elsőre jóval többnek érződik, csupán másfél hét telt el Joe Biden amerikai elnök azon sorsfordító közleménye óta, miszerint visszalép a 2024-es elnökválasztási versenytől, és Kamala Harris alelnököt támogatja a jelöltség átvételében. Bár ezt megelőzően bőven akadtak olyan hangok, akik nyílt versenyt szerettek volna látni a párton belül, Harris nem késlekedett, és már a vasárnapi bejelentés után 48 órával gyakorlatilag bebiztosította, hogy novemberben ő szálljon ringbe a republikánus zászlóvivővel, Donald Trumppal szemben. Ami a fejére fordult verseny jelenlegi állását illeti, az elmúlt napokban több közvélemény-kutatás is nyilvánosságra került, amely immár nem elméleti síkon, hanem a valóságban méri össze Harris és Trump esélyeit. A korai számok pedig azt mutatják, Kamala Harrisszel az élen valóban egy vadonatúj párbaj vette kezdetét.
A legfontosabb amerikai csatatér-államokban egy kivétellel győzne Donald Trump republikánus elnökjelölt Kamala Harris várható demokrata jelölttel szemben, ha most lennének választások, de Harrisnek jobb esélyei vannak, mint Joe Bidennek voltak – derül ki az Emerson College Polling és a The Hill közös felméréséből.
A Predict It fogadási oldal alapján egy szenátor, három kormányzó és egy miniszter rendelkezik a legnagyobb eséllyel, hogy Kamala Harris várható demokrata elnökjelölt oldalán induljon az idei választáson. Az élen álló politikusokban egy dolog közös: mindannyian fehér férfiak.
Kamala Harris kompetens politikus, de a választás megnyerése szempontjából nem biztos, hogy a legjobb ember a Demokrata Párt számára – idézi Nate Silvert, Amerika egyik legnépszerűbb választási adatelemző portál, a FiveThirtyEight alapítóját a Newsweek.
Szombat estig még úgy tűnt, hogy Joe Biden elnök teljes gőzzel készül a 2024-es elnökválasztásra. Vasárnap délután azonban teljesen váratlanul közölte munkatársaival: visszalép. A Reuters bennfentes forrásai szerint az elnök döntése sokként érte a kampánycsapatot.
A Politico megszerezte azt a demokrata képviselők között terjedő, belső használatra készített felmérést, mely szerint, ha most tartanák az elnökválasztást, Joe Biden rég nem látott vereséget szenvedne. Az elnök olyan államokat is elveszíthet, ahol 20 éve nem nyert republikánus jelölt. A kutatás a Donald Trumpot legnagyobb eséllyel kihívó négy demokrata politikusra is rávilágít.
Richard Blumenthal amerikai szenátor csatlakozott azokhoz a demokrata törvényhozókhoz, akik aggodalmukat fejezték ki Joe Biden elnökjelöltsége kapcsán. Szerdán újságíróknak nyilatkozva Blumenthal kifejtette, hogy komolyan fél attól, hogy Bident nem fogják újraválasztani és Donald Trump lesz az elnök, ami egzisztenciális válságba sodorhatja Amerikát.
Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy olyan jelöltből lett amerikai elnök, aki nemhogy nem szerezte meg a legtöbb választó szavazatát, de az elektori kollégiumban sem gyűjtötte be a legtöbb voksot. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.
A New York Times újabb felmérést közölt az amerikai elnökválasztás állásáról, ezúttal a csatatérállamokra fókuszálva. A kutatás gyászos képet fest Joe Biden amerikai elnök népszerűségéről, aki a billegő államokban szinte kiütéssel kapna ki republikánus riválisától, Donald Trumptól. A demokrata elnök nem tulajdonít nagy jelentőséget a számoknak, egyes pártközeli tanácsadók azonban nem ilyen optimisták.
A Wall Street Journal beszámolója szerint annak ellenére, hogy Joe Biden amerikai elnök elődeihez képest kimagaslóan sokat tett a klímavédelem területén, a választók, köztük a demokraták bázisát alkotó fiatalok ebből nem sokat érzékeltek. A Biden-kampány változtatni szeretne ezen az elnök klímaváltozás ellen tett lépéseit hangsúlyozva.
Tegnap az Egyesült Államok négy államában folytatódtak az előválasztások, noha a két előrelátható elnökvárományos, azaz demokrata oldalról a hivatalban lévő Joe Biden, a republikánusoknál pedig elődje, Donald Trump már elég delegáltat gyűjtött, hogy bezsebeljék pártjuk jelöltségét. Kedden az egyik kulcsfontosságú billegő állam, Wisconsin eredményeit figyelte a legtöbb árgus tekintet: az eredmények láttán mindkét jelölt örömtelien konstatálhatta az átlagban 80 százalékot is meghaladó győzelmét, azonban kisebb intő jelek továbbra is leselkednek rájuk párton belüli teljesítményüket illetően.
Joe Biden amerikai elnök és elődje, Donald Trump tegnap Michiganben álltak rajthoz a pártjaik soron következő előválasztási megmérettetésén: a demokraták között Biden elsöprő győzelmet aratott érdemi kihívó híján, azonban aktivisták egy csoportja a gázai tűzszünet melletti kiállásképp az "elkötelezetlen" opciót ikszelte be Biden helyett. A republikánusok oldalán Trump szintén könnyedén győzedelmeskedett, azonban Nikki Haley "ünneprontóként" továbbra is versenyben van, és elhalászta a voksok bő negyedét a volt elnök elől - írja a New York Times.
Egyszerre több betegség is terjedhet.
Összegyűltek a viharfelhők.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
